| els laki a kelta layetnok a Tibidabo s a Mons Taber kztt
ie. 218: a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthgi hadvezr alaptja meg, elszr az ibr Barcino nven tnik fel
ie. 201: Scipio rmai hadvezr foglalja el, Augustus csszr idejn rmai kolnia elbb Julia Faventia, ksbb Augusta s Pia mellknevekkel
414, 531: a nyugati gtok fvrosa, Athaulf kirly szkhelye
716: a mrok Al Hurr kalifa vezetsvel elfoglaljk s Badsalunnak nevezik el
801: Jmbor Lajos Karoling kirly a kataln rgrfsg fvrosv teszi
874: Barcelona grfjai fggetlensget kapnak, Katalnia s Aragnia egyeslse idejn Genova s Velence mellett a Fldkzi - tenger vezet kereskedvrosv vlik
15.sz.: Katalnia kirekesztse az jvilggal val kereskedelem lehetsgeibl, ekkor megrendl Barcelona hatalma
1701 - 13: a spanyol rksdsi hborban Habsburg Kroly fherceg mell ll szabadsgjogokat remlve tle
1714: a francia V. Flp csapatai lerohanjk a vrost s jelents rszt elpuszttjk
1778: III. Kroly felszabadtja az Amerika fel irnyul kereskedelmet, a vros uralma alatt fellendl
19.sz.: visszanyeri hajdani jelentsgt a Fldkzi - tengeren
1888.05.20: EXPO Universal, 1929: EXPO International - vilgkilltsok sznhelye
1931: kikiltjk az I. Spanyol Kztrsasgot, Katalnia fggetlensget kap, megalakul az els kataln parlament, mely kztrsasgprti
1937-39: itt mkdik a Kztrsasgi Kormny, Francisco Franco 1939 janurjban foglalja el
1975: hivatalos nyelv a kataln
1979: a spanyol kpviselhz elfogadja Katalnia autonmijt, a tartomny szkhelye Barcelona
1992: a XXV. Nyri Olimpiai Jtkok helyszne.
Forrs:www.wikipeida.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
.jpg)
